Esküvői iránytű – Jó irányba tartasz?

ceremoniamester-gitarjaÚgy érzed, elveszel a rengeteg esküvői ajánlat között?

>> Jó irányba tartasz, ha mersz álmodni, előre elképzelni, különlegeset akarni.

>> Jó irányba tartasz, ha végre megéled a szülőktől való leválást, és a sarkadra állsz, amikor határozottan megosztod velük az elképzeléseidet.

>> Jó irányba tartasz, ha nem csak a rongyrázás, a magamutogatás a célod, hanem valami emberi, meghitt “tömegrendezvényre” készülsz.

>> Jó irányba tartasz, ha a szervezés közben megakadnál a döntésben, inkább pihenteted egy-két napot, mintsem vérre menő küzdelmet folytass a pároddal, vagy szüleiddel, barátaiddal.

>> Jó irányba tartasz, ha megtalálod az egészséges önzőséget.

eskuvoi-jatek-keresztrejtveny

>> Jó irányba tartasz, ha nem tűzdeled teli játékokkal, programokkal, traktákkal az esküvődet.

>> Jó irányba tartasz, ha apró kis meglepetésekkel, személyes utalásokkal minél több mindent megmutatsz magadból, kapcsolatodból az esküvőn.

>> Jó irányba tartasz, ha olyan vendégeket hívsz el, akik képesek veled örülni, és tovább vinni a hangulatot.

>> Jó irányba tartasz, ha kezded elfogadni, hogy nem bújhatsz el a vendégsereg elől, aznap folyton jelen kell lenned, még ha nem is vagy szereplős/táncolós típus.

>> Jó irányba tartasz, ha nem mindent te készítesz elő, és kérsz segítséget.

>> Jó irányba tartasz, ha elgondolkozol azon, vajon egy barát mennyire számon kérhető, ha ő vállalja el azt a feladatot, amit egy profi szolgáltató profin elvégez.

>> Jó irányba tartasz, ha olyan szolgáltatók után kutatsz, akiknek a hozzáállása, szimpátiája, munkájáról szóló visszajelzések elindítanak benned valamit.

>> Jó irányba tartasz, ha meglepetésdalos ceremóniamester munkája iránt érdeklődsz 🙂

Erre tessék: >> www.daloseskuvo.hu

gomb-erreisfgyelsz

 Kattints, ide, ha kíváncsi vagy, hogyan segíteném az esküvődet!

Üdv, Huba
a meglepetésdalos ceremóniamester

Szabad (a) szombat – avagy jó-e hétvégén is dolgozni?

Szabad a szombat

Amikor még hivatalban dolgoztam, nyilván nem akartam egyetlen hétvégét sem beáldozni a köz érdekében.

Ma pedig mi a helyzet?

A legtöbb esküvőm hétvégére esik. Ha nem szombatra, akkor leginkább péntekre.

Ma is dolgoztam egy kicsit, bár nem volt esküvő:

Egy nagyszerű párossal találkoztam, akiknek esküvőipari kollégáim ajánlottak. Mindenek előtt nagyon szépen köszönöm az ajánlást, Víg László fotográfus és Barna László ceremóniamester! Rettentően jól esik!

Ami pedig a mai konzultációt illeti, úgy belendültünk, annyi ötletet dobtunk fel, hogy alig bírtuk abbahagyni.

És kiderül közben, mennyire hasonlóak vagyunk, mennyire sok közös gondolatunk van a világról, emberekről.

Meg kell állapítanom, hogy mindegyik megbeszélés, amelyiket jegyespárokkal folytattam, egytől -egyig remek hangulatú volt, és mindig úgy álltunk fel az asztaltól, vagy skype-tól, hogy kiválóan éreztük magunkat. A jegyespár képbe került a saját esküvőjével kapcsolatban, összeállt a kép, kiszínesedtek a fehér foltok. Én pedig gazdagabb lettem egy ismeretséggel és egy nagy adag visszajelzéssel.

A legszebb az az egészben, hogy hétvége ide, vagy oda, minden megbeszélésemet élvezem, akár lesz belőle közös esküvő, akár nem. Persze a legtöbből kikerekedik egy ceremóniamesteri felkérés, egy megtisztelő megbízás, de ha mégsem, mert találtak egy “még szimpatikusabbat” :), akkor sincs semmi gáz, mert nagyszerű emberekkel találkozom, nagyszerű kapcsolatokba látok bele.

Mindannyiótoknak köszönöm, hogy felkerestek, kíváncsiak vagytok rám, az ötleteimre, segítségemre, szolgálatomra.

a Gyűrű legyen Veletek!

Street GÁbor Huba
ceremóniamester

Szabó Erika és az újrakezdés

szabo_erika-650Hogy mi a közös Szabó Erika életében és az enyémben?

Tegnap egy nagyon jót sikerült vele beszélgetnem a Rádió Dabas stúdiójában. És ahogy a Nők Lapja hasábjain is olvasható: merész, elhivatott lány.

Akkor határozta el magát az újrakezdésre, amikor más már építene arra az ismertségre, kapcsolatrendszerre, amit a Barátok Közt, meg az Üvegtigris hozott neki, hogy továbbléphessen.

Mégis inkább az alapokat választotta: belevágott a színi akadémiába, szinte a legidősebb, de merem állítani, hogy a legtudatosabb diákként. (Jutott is eszembe most Sebő Ferenc, aki 37 éves fejjel iratkozott be az ELTE Zenetudományi Karára)

Hiszen Erika egészen közelről láthatott éveken keresztül színészeket karaktereket megformálni, saját életük alakulása ellenére is teljesen mást alakítani, más hangulatot előidézni.

Mivel 14-15 éve ismerem, nem lepődtem meg, hogy „iskolázott színésznő” akar lenni.

Érdekes, ő sem lepődött meg, hogy én is belevágtam a magam dolgait, a www.daloseskuvo.hu -t egyengetni. Én is újrakezdem az életem, alapozok: például magánének órákra járok.

Valahogyan minden eddigi mellékes tevékenységem arról szólt, amivel már ezentúl szeretnék foglalkozni. A szombati esküvő Zalaegerszegen is ezt igazolja számomra, hogy ez az én utam. (erről írok még később)

Hozzáteszem, Erika hihetetlen alaposan felkészült belőlem, olyannyira, hogy a héten még folytatjuk a beszélgetést és készít belőle egy hosszabb lélegzetvételű hangos portrét.

Köszönöm nektek, Rádió Dabas, köztük Ordasi Brigitta (akinek köszönhetem a tegnapi beszélgetést is!), hogy időről-időre számon tartotok, hogy egészen sokáig közöttetek, veletek éltem én is, és felhívtok, követitek az életemet!

A Gyűrű legyen Veletek!

Szabadsáááááág!

szabadsagSzabadsááááág!

Tegnap véget ért a határozott idejű szerződésem az egyik közszolgálati hivatalban. Ezzel befejeztem azokat a papírmunkákat, amelyek sajnos nem izgatnak eléggé, hogy boldogan tologassam őket.

Erről nem tehet, sem a hivatal, sem a közszféra korábban kipróbált cégei. Az olyan. Én meg ilyen…

Természetesen munkatársaimtól is dallal búcsúztam: naná, hogy bevittem a gitáromat.
Meglepetés volt nekik is.

Nekem pedig valami felszabadító érzés.

Már látjátok, mivel szeretnék foglalkozni, és ezen felül még rengeteg ötletem van, csak győzzem őket megvalósítani!

A legfontosabb, hogy itt a Dalos Esküvő-n már a legkisebb gondolataimra, megnyilvánulásomra is annyian és olyan sokan biztató, kedves szavakkal reagáltatok (sőt még számomra ismeretlenek is), ami – teljesen érthető módon – egy hivatali munkába egyáltalán nem fér be.

Persze arról, hogy mi fér be a hivatali munkaközegbe, lehetne még vitatkozni, de számomra már ez nem lényeg. Sosem fogom elfelejteni, ha magam is az APEH(áthúzva) NAV ügyfélszolgálatán ücsörgök majd, és felidézem, hogy milyen természetes a hideg és tárgyilagos hangnem. Azért se fogom – a divat ellenére – őket hibáztatni, ócsárolni, mert sokmindent megtanultam és megértettem ott.

És örülök, hogy eddigi munkahelyeimen a hivatali iktatószámok mögül is mindig megmutatkoztak a jókedélyű, csupaszív-csupalélek munkatársak, itt is többen vagytok közülük.

Szóval szabadság.

Zenés munkára, hintára fel!

(a fiam közreműködik a képen)

Neked mi a szabadság?

A honlap további használatához a (lakodalmi) sütik használatát el kell fogadni. További információ

A (lakodalmi) süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás