A menyasszonyt márpedig meg kell védeni!
Sokan jönnek hozzám azzal a kéréssel, hogy, ugye Huba, nálunk nem lesz menyasszonyrablás?
Sietek felvilágosítani mindenkit, hogy ez nem rajtam múlik első sorban. Mindjárt elmondom, mennyire mégis.
A vendégek, főleg az 1-2 jégertől, fütyülőstől felbátorodott, és a bulit jó szándékkal feldobni szándékozó úriemberek gondolják úgy, hogy egy tisztességes menyasszonyrablás nélkül a világ leglaposabb lagzijából kell majd szégyen szemre hazakullogniuk. Hiszen nálunk az a szokás, hogy….
Ellopni a menyasszonyt, elvinni több kilométer messzire, kitolni a teljes násznéppel, még utána a vőlegényt is odaráncigálni, ej de nagy buli.
És akkor mi van a helyszínen maradt 150-200 fővel?
Egy darabig elvannak a sütikkel, húsokkal.
De ha elfogy – buli híján – mennének haza, csak nincs kitől elbúcsúzni.
Ezért nem javasolt MESSZIRE elrabolni a menyasszonyt.
Adódik más akadálya is. Például ha gyermeket vár, akkor nagyon nem illik felkapni, és rohangálni vele, egyensúlyozni vele lépcsőn, árkon-bokron, netalán még itatni is.
Amikor csak lehet, igyekszem megvédeni a menyasszonyt a rablástól – ha kell, beépülve a násznép-maffiába.
Természetesen semmi jó mókának nem vagyok az elrontója, de azt tudni kell, hogy amíg 1 hétig tartott a lagzi, abba 4 rablás is belefért, és elszórakozhatott rajta az egész falu.
Azonban amikor a vacsora után csupán 6-8 óra áll rendelkezésre a meglepetésdalra, sztárvendégre, nyitótáncra, bulira, tortára, menyasszonytáncra, gyertyafénykreingőre, átöltözésre, további bulira, egy-két játékra, és búcsúzkodásra, akkor nagyon drága a vendégektől ellopott 20-80 perc.
Tehát nem csak a menyasszonyt védem, hanem a vőlegényt és az egész lagzit azzal, hogy igyekszem ezt is kordában tartani, és a “felbujtók” bizalmát a lehető leghamarabb megnyerni.
A menyasszonyokat, vőlegényeket előzetesen mindig ellátom hasznos tanácsokkal, mi a teendő, ha mégis rablásra kerülne a sor…
üdv, Huba
meglepetésdalos ceremóniamester
