Amikor a magam fajta ceremóniamester Kecskemét városába érkezik, lassan már olyan, mintha haza érkeznék. Nem csoda: dabasi gyerekként sokszor megfordultam erre korábban.
Ceremóniamester Kecskeméten – az első esküvőm itt
Életem első esküvőjét 2003-ban vezettem (Keszthelyen). Szisz és Dani, barátaim, szerelme a szemem láttára bimbódzott, ezért a legnagyobb ajándék volt számomra, hogy ott lehettem az esküvőjükön.
Dani testvére, Gergő és párja, Eszter pár évvel későbbi esküvőjére az egész baráti társaság együtt készült. A Városháza jellegzetes plenáris ülésekre fapadokkal berendezett tágas termében kész koncertet adtunk a polgári esküvő alatt.
Emlékszem, olyannyira készültünk, hogy a dalokat egyik közös barát lakásán fel is vettük sok hangszerrel: gitárok, darbuka, furulya, hegedű, fuvola, csörgők stb. Csodálatos album született nászajándékba.
Az esküvőt én vezettem le, viszont a buli Lajosmizse egyik tanyáján folytatódott.
Ceremóniamester Kecskeméten – a második esküvőm itt
Hasonlóan nagy szeretettel emlékszem vissza Zita és Tomi kecskeméti esküvőjére, ahová a menyasszony barátnője a 260 fős esküvőjük után ajánlott be, hogy legyek ceremóniamesterük.
A családi háznál találkoztunk azon a fényes májusi napon, ahol nagy volt a készülődés. Szívélyes és barátságos fogadtatásban részesültünk. Finom világosbarna tejeskávét főzött nekem az édesanya – pont úgy, ahogyan szeretem. Köszönöm.
A fodrász és sminkes a legközelebbi barátnőket is eligazította, bár tényleg igaz a mondás: “az, aki szép, az reggel is szép”. Szívükben-lelkükben gyönyörű barátnők érkeztek sorra, felpezsdülve az örömtől, hogy barátnőjük férjhez megy.
Örülök, hogy ebbe a délelőtti nyüzsibe beleláthattam.
[do action=”hird”/]
Az igazi izgalmat végül a vőlegény érkezése hozta. Ma is látom lelki szemeim előtt a megigézett tekintetét, ahogy méregeti a szépséget, tisztaságot, a csodát. Mindannyian egy filmben éreztük magunkat, ahol a főszereplők éppen egymásba szerettek. Olyan ereje volt ennek a találkozásnak és rácsodálkozásnak.
A pártól búcsút vettünk, hiszen elgurultak kreatív fotózásra, ezalatt pont fel tud készülni az eseményekre a ceremóniamester. Kecskemét sem nagy város, minden könnyen megközelíthető.
A főtéren találkoztunk. Előre tájékozódtunk, hogy az aznapi futóverseny mennyire akadályozza a mi mozgásunkat, és a főszervezővel is egyezkedtünk, mik a lehetőségeink, hogyan tudunk a menyasszonyi autóval behajtani a közelbe.
A polgárit a templomi esküvő követte. A két szertartás között egy kis pogácsát és frissítő vizet osztogattunk a vendégeknek. A csoportképet és a csokordobást a templom melletti romkertben ejtettük meg. Az egyik koszorúslány kapta el a csokrot, aki rá 2-3 évre ment férjhez.
A fogadalmakat a Bajor Étterem vintage stílusban feldíszített sátrában ünnepeltük meg. A dekorációt a tehetséges, virágokkal, kellékekkel ízlésesen és fantáziadúsan operáló Love DIY Wedding Decor tálalta patika mérleg precizitással.
Az esküvő után rögtön írtam egy beszámolót: Hogyan mentheti meg a világot 150 ember? címmel. Olvasd el ezt is!
A ceremóniamester Kecskemét visszatérő vendége
Szertartásvezetőként
Tamara és Ádám a nagy család előtt még nem mondták ki az igeneket, és engem kértek föl, hogy vezessem le a szertartásukat is.
Sokat készültem rá, hogy igazán személyes, meghitt legyen a szertartás. Voltak is nagy ölelések, könnyek.
Sok időt töltöttünk együtt, mert szintén a családi házban találkoztunk, aztán közösen mentünk el a Kecskeméti arborétumba a kreatív fotózásra.
Angol-magyar (kétnyelvű) esküvőn
Kata és Abbey Angliában élnek, onnan megszervezni egy esküvőt igencsak kihívás (Külföldön dolgozol és esküvőre készülsz? c. cikkben el is tudod olvasni, miért nehéz).
Ceremóniamesterként Kecskeméten összehozni két világ kultúráját pedig hatalmas ajándék. Meg is mutattunk egy kicsit mindenkinek a magyar és a nigériai hagyományokból.
Fotók: Simon Péter, Tóth Andrea, Huba (mobiltelefonnal)