Különös trend: egyre több a Skype-os megbeszélésem!

Valószínűleg nincs ebben semmi különös, de olyan ez, mint színpadra állni. Megszokhatatlan. Régóta van, régóta történik, mégis minden egyes alkalommal rácsodálkozok.

Régóta élnek már külföldön nekem is ismerőseim, ismerem a kivándorlási statisztikákat.

Mégis minden egyes alkalommal megérint, ha külföldről keresnek.

Ami az egészben mindig nagyon szép, hogy hazajönnek házasodni.

És persze az én életemre vetítve pedig az a szép, hogy már azzal bizalmat szavaznak, hogy felkeresnek, ismerkedjünk meg:

Kíváncsiak, mit tudnék hozzátenni az ő esküvői elképzeléseikhez.
Kíváncsiak, hogyan segítem őket a felhőtlen szórakozásban.
Kíváncsiak, milyen apró és alapvető dolgokra figyelmeztetek.
Kíváncsiak, hogyan engedhetnék el a feladatokat az esküvőn.
Kíváncsiak, hogyan bánok akár kényesebb, nehezebb rokonokkal.
Kíváncsiak, milyenek a méltóságba nem taposó játékok.
Kíváncsiak, hogyan lehet jó ütemű laxit szervezni.
Kíváncsiak, hogyan szólna az ő történetükből írt meglepetésdal.

Az első találkozónak, beszélgetésnek nálam nem csak a pofavizit a lényege: hogy megismerjék a hangom, a ruhámat, gondolataimat, lecsekkolják a karórámat…

Már az első találkozó alkalmával is szeretnék már adni: többet, mint amire számítanak.

Teljesen mindegy, hogy személyesen, vagy Skype-on történik az első konzultáció, a hangulat és eredmény ugyanaz.

Öröm és megtiszteltetés mindegyik találkozás, ismerkedés, és végül maga az esküvő.

Mindemellett le a kalappal előttük, mert igazán nem egyszerű az esküvő szerevezése külföldről (olvasd el a kapcsolódó cikket is)!