Az esküvőszimfónia következő allegro tétele rendkívülinek mondható, még sincs benne semmi rendkívüli.
Két egymást mérhetetlenül szerető és tisztelő, sőt rajongó ember életre szóló fogadalmai jönnek el holnap, amiknek tanúi lehetünk Visegrádon a fák ölelésében.
Egyikük inkább mérnök, másikuk inkább pedagógus.
Mindketten tartanak a pókoktól, így ezért – ahogyan elmesélték nekem – elég patthelyzet, mikor találnak egyet a lakásban.
Jóságosak, megnevettetik egymást, és eszméletlenül szórakoztatóak. Irodalmi nyelven szólva: bolondok.
Jelnyelven is tudnak kommunikálni, mert együtt jártak tanfolyamra. – Na jó, ez szerintem rendkívüli dolog, eddig még egyik párom sem mondta, hogy mindketten tudnak jelelni.
A családalapítást egy kutyával (Lothi) kezdték el. Egészen ügyesek vele.
Gyűlnek a plüssök, könyvek, táskák, mint minden családban, lassan el is kél egy nagyobb lakás hozzá.
Családtagok és barátok előtt szeretnék kimutatni, mennyire boldogok, és egy nagy mulatsággal fogjuk megünnepelni, muníciót adni nekik a közös életre, bárhol is járnak majd a világban.
Boldogságra, családra vágynak és sok további közös kalandra, megértésre, szeretetre, őrültségre, meg egy pandára. Pontosan erről szól a Hubadúr-dal, amit számukra írtam és boldogan adom elő nekik.
Talán egyetlen egy rendkívüli dolgot mindenképpen meg kell említenem: ez pedig a bizalom, amivel felém fordultatok, hogy segítsek az esküvőtök levezetésében mint ceremóniamester. Köszönöm. Örülök, hogy veletek ünnepelhetek.
Noémi, Linda, boldog esküvőt!
Ismerd meg az többi esküvő párjait is!
Kattints a linkre és gördíts lejjebb!
Ha ceremóniamestert keresel, kattints ide!
