Szabadsáááááág!

szabadsagSzabadsááááág!

Tegnap véget ért a határozott idejű szerződésem az egyik közszolgálati hivatalban. Ezzel befejeztem azokat a papírmunkákat, amelyek sajnos nem izgatnak eléggé, hogy boldogan tologassam őket.

Erről nem tehet, sem a hivatal, sem a közszféra korábban kipróbált cégei. Az olyan. Én meg ilyen…

Természetesen munkatársaimtól is dallal búcsúztam: naná, hogy bevittem a gitáromat.
Meglepetés volt nekik is.

Nekem pedig valami felszabadító érzés.

Már látjátok, mivel szeretnék foglalkozni, és ezen felül még rengeteg ötletem van, csak győzzem őket megvalósítani!

A legfontosabb, hogy itt a Dalos Esküvő-n már a legkisebb gondolataimra, megnyilvánulásomra is annyian és olyan sokan biztató, kedves szavakkal reagáltatok (sőt még számomra ismeretlenek is), ami – teljesen érthető módon – egy hivatali munkába egyáltalán nem fér be.

Persze arról, hogy mi fér be a hivatali munkaközegbe, lehetne még vitatkozni, de számomra már ez nem lényeg. Sosem fogom elfelejteni, ha magam is az APEH(áthúzva) NAV ügyfélszolgálatán ücsörgök majd, és felidézem, hogy milyen természetes a hideg és tárgyilagos hangnem. Azért se fogom – a divat ellenére – őket hibáztatni, ócsárolni, mert sokmindent megtanultam és megértettem ott.

És örülök, hogy eddigi munkahelyeimen a hivatali iktatószámok mögül is mindig megmutatkoztak a jókedélyű, csupaszív-csupalélek munkatársak, itt is többen vagytok közülük.

Szóval szabadság.

Zenés munkára, hintára fel!

(a fiam közreműködik a képen)

Neked mi a szabadság?

A honlap további használatához a (lakodalmi) sütik használatát el kell fogadni. További információ

A (lakodalmi) süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás