Az első magyar esküvői dioráma (wedding mannequin)

Minden esküvő előtt aggódnak azon, és küzdenek a párok azzal, milyen játékokat vessenek be, nehogy lankadjon a figyelem, a hangulat.

Alapból úgy vagyok, hogy egy jól felépített esküvői menetrend szerint nem is fér bele játék, nincs is szükség rá.
Indokolatlan fél órákra leállni, valakit, valakiket kínos helyzetbe hozni, hogy röhögjünk egy jót.

Azért hívtuk el a – szerintünk – világ legjobb esküvői zenekarát, DJ-jét, hogy akkora bulit csapjon nekünk, mint a ház.

Vannak azért indokolt kivételek.

Tomi és a baráti társasága a makettezés nagymesterei. Már tavaly megismertem őket egy esküvőn, amit vezettem és szerettem.

Tomival barátjának, Ádámnak 2016. októberi – őszi faleveles, tökös – esküvőjén, találkoztunk, és foglaltak le azonnal a 2017. márciusi esküvőre. Igazán megtisztelő egy ilyen gyors és határozott felkérés. Ez a legjobb és legőszintébb visszajelzés a munkámról. Biztatás, hogy valamit jól csinálok.

Ilyenkor azért mindig ott van a kismanó az ember füle mögött, hogy ha ugyanaz a baráti társaság jön el az esküvőre, akkor illik nekik valami újat alakítani, valami mást bedobni.

Így jött az esküvői élő-makett ötlete. Teljesen indokolt, nem igaz?
Az egész baráti társaság élethű, történelmi diorámákat készít. Mi akkor megnézzük, milyen ez hús-vér érző emberekkel.

A “terepasztal” lesz az esküvői helyszín, a dekoráció és atmoszféra, a makettfigurák pedig a násznép tagjai, a menyasszony, vőlegény, Dj, pincér, ceremóniamester.

Szívmelengető látni, ahogyan minden korosztály kiveszi belőle a részét és kisgyerektől-nagyszülőig mindenki igyekszik valamit alakítani.

Az ember kíváncsi természetű, szeretné tudni, hogy éppen merre jár körbe a kamera, mit lát éppen, ezért megesik a pislogás, a tekintet mozgása, és van olyan is, aki személyiségtípusa miatt fékezhetetlen. Ezek a nem túlságosan kirívó példák mutatják, mennyire nehéz műfaj 3 percen keresztül mozdulatlanul állni, vagy ülni.

Le a kalappal mindenki előtt!

Azt hiszem, hogy ha e 100 emberrel hirtelen meg lehet csinálni egy ilyen esküvői diorámát (wedding mannequin), akkor bármi nagyszerű dologgal meg lehet őket bízni. Fontosak és hasznosak ők ahhoz, hogy e világ minden nehézségével élhető és szerethető legyen.

Csodálatos érzés ezt a figyelmet, ötletességet, kitartást megélni.

Íme az első magyar esküvői dioráma (wedding mannequin):

 

Köszönöm és örülök, hogy veletek ünnepelhettem.

Márti, Tomi, legyetek nagyon boldogok!
Ez a videó a mi közös nászajándékunk nektek.

Minden esküvőre készülődő menyasszonynak és vőlegénynek kívánjuk ezzel a videóval, hogy arcukról sose fagyjon le a mosoly, ne fagyjon le a buli, legyen nekik is fergeteges az esküvő!


üdv, Huba
trubadúr-ceremóniamester

 

 

Kállay-Sanders András – meglepetéskoncert az esküvőn

Ceremóniamesterként mindig nagy öröm hetekkel előtte szövetkezni az ifjú pár rokonságával, barátaival, hogy beillesszünk a programba egy meglepetést.

Sikerült mindent úgy intézni, hogy becsempésszük a laxi kellős közepére az előadót.

Viki és Viktor esküvőjére betoppant az ő kedvenc énekesük, az Eurovíziós táncdalfesztivált is megjárt, tehetséges Kállay-Saunders András.

(bocs a recsegő hang miatt! – hangfal mellől nem is várhatunk mást)

Nagyon sok dal elhangzott. Többek között a Running, és a vadonatúj dal: a Juliet.

Azon túl, hogy nagyszerűen fogadta az egész násznép a meglepetéskoncertet (persze föl lettek már készítve egy általam előadott meglepetésdallal: ld. http://www.ajandekdal.hu), roppant szimpatikus volt, hogy nem léceltek le azonnal, hanem velünk maradtak kicsit, vendégül láthattuk őket is, fényképezgettünk.

Köszönjük a kedves rokonoknak a meglepetés-nászajándékot.
Óriási sikert aratott.

üdv, Huba
a meglepetésdalos ceremóniamester (mcDM) és trubadúr

 

Pannonhalmán szól a dalom: ez a nászajándék

pannonhalmaLegutoljára valamikor általános iskolás koromban voltam Pannonhalmán. Emlékszem, lenyűgözött a létrás könyvtár, a régi könyvek, a glóbusz… Azóta tavasszal jártam a budapesti Levéltárban, ahol egészen közelről is megnézhettem hasonló óriási vastag, míves betűkkel telerótt könyveket, jegyzékeket, sőt: Mária Terézia szignóját is.

Pár hete pedig az utolsó szlovákiai hivatalos utam végén zötyögtem haza az M1-esen, és varázsolt el a különös dombzaton, azaz halmon az apátság éjszakai ragyogása.

Augusztus 3-án Pannonhalmán lesz egy esküvő. Onnan tudom, hogy a jegyespár barátai meglepetésre szövetkeztek, és összegyűjtötték a legfontosabb tudnivalókat, hogyan jöttek össze, milyenek is igazán.

Aztán elküldték nekem, és csak olvasgattam a leírást, annyiszor, hogy szinte ismerősnek éreztem már őket, mire kezdtek előbujkálni verssorok, dallamok.

Addig-addig bicikliztem, gitároztam, amíg össze nem állt az egész.

Viszik a dalomat: nászajándék lesz belőle.

Öröm volt rájuk gondolni, nekik énekelni.

Öröm volt azt is látni, mennyi klassz barátjuk van, mennyire szeretik és tisztelik őket. Ez a leírásukból tökéletesen kiderül.

Biztosra veszem, hogy remek dalos esküvőnek és házasságnak néznek elébe.

Én mindenesetre ezt kívánom nekik!

Ti mikor jártatok Pannonhalmán? Mikor mentek?

A honlap további használatához a (lakodalmi) sütik használatát el kell fogadni. További információ

A (lakodalmi) süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás